MOL története

A MOL Rt. Közép-Európa vezető integrált olaj- és gázipari társasága, egyúttal nettó árbevétele alapján Magyarország legnagyobb cégcsoportja.

A MOL Rt. fő tevékenységei:

- kőolaj-, földgáz- és gáztermékek kutatása és termelése;
- kőolaj-finomítás, -szállítás és -tárolás;
- kőolajtermékek szállítása, tárolása, nagy- és kiskereskedelme
- földgáz- és gáztermékek behozatala, szállítása, tárolása és nagykereskedelme.

A magyar kőolajipar a világháború után

Az iparág arculatát a 2. világháború utáni államosítások jelentősen átalakították, az átszervezésben több üzem megszűnt. A háború utáni évek rablógazdálkodása miatt erősen csökkenő mennyiségben termelt kőolaj feldolgozása még a megmaradt üzemek teljes kapacitását sem igényelte.

A magyar kőolajipar 1957-ben egységes szervezetbe tömörült: 1957. január 1-jével létrehozták a Kőolajipari Trösztöt, melyhez később a gázipar is csatlakozott (a neve ettől kezdődően Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt). Az OKGT irányítása alá tartozó vállalatok többszöri átszervezésével alakult ki a kőolajbányászat mai vállalati rendszere.

Az 1950-es évek második felében a szénhidrogének szerepe energiamérlegünkben olyan mértékben növekedett, hogy a feldolgozóipar fejlesztése szükségessé vált. Az ekkor elkezdődő összevonások, fejlesztések, majd az új ipartelepek létesítése során alakultak ki a mai feldolgozóipar alapjai. 1962-ben új finomító létesítésébe kezdtek Százhalombattán, melynek fő feladata a szovjet importkőolaj feldolgozása volt. Az 1970-es években újabb finomító építésébe kezdtek; a Tiszai Kőolajipari Vállalat elkészültével a magyar kőolaj-feldolgozó ipar ismét egy korszerű gyárteleppel gazdagodott.

A MOL Rt. megalakulása, privatizációja

A MOL Rt. a magyar állam tulajdonában lévő Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kilenc olaj- és gázipari tagvállalatának összevonásával alakult részvénytársasággá. Az átalakulással egyidejűleg a privatizációért felelős Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) átadta a MOL Rt. jegyzett tőkéjének 7%-át megtestesítő részvénycsomagot helyi önkormányzatok részére a MOL Rt. kezelésében álló belterületi földek fejében.

A privatizációs folyamat folytatásaként 1993-94-ben két nyilvános forgalomba hozatal keretében a MOL privatizációjáért felelős ÁV Rt. összesen 1 milliárd forint névértékben szavazati joggal nem rendelkező, 12%-os osztalékot biztosító elsőbbségi részvényeket értékesített kárpótlási jegyek ellenében, amely elsőbbségi részvényeket 1995-ben törzsrészvényekké alakítottak át. 1994-ben az ÁV Rt. további 3,9 milliárd forint névértékű részvénycsomagot értékesített kárpótlási jegyek ellenében nyilvános forgalomba hozatal útján. A korábbi jogi szabályozást felváltó Privatizációs törvény (1995) a MOL Rt. esetében a tartós állami tulajdonhányad mértékét 25%+1 szavazatban határozta meg, azaz az állam ekkora részesedést kívánt a MOL Rt.-ben távlatilag fenntartani. Az ÁVÜ és ÁV Rt. összevonásával létrehozott ÁPV Rt. a Kormány döntése értelmében jogosulttá vált a tartós állami tulajdonhányad feletti részt tőkepiaci úton, összetett részvényértékesítések útján elidegeníteni.

Az értékesítésre rendelkezésre álló részvénymennyiséget az ÁPV Rt. három tranzakció keretében 1995 decemberében, 1997 májusában és 1998 márciusában ajánlotta fel megvételre nemzetközi pénzügyi befektetőknek, hazai magánszemélyeknek és intézményeknek, valamint a MOL Rt. munkavállalóinak és vezetőinek. Az első összetett részvényértékesítés előkészítéseként 1995 októberében kibocsátásra, és az ÁPV Rt. által lejegyzésre került egy különleges jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvény (arany részvény), mely az állam stratégiai érdekeit érintő kérdésekben vétójogot, illetve többlet szavazati jogot biztosít a magyar állam képviselője számára. Az 1995 novemberi értékesítést követően a MOL részvények, illetve az azokat megtestesítő letéti igazolások bevezetésre kerültek a Budapesti és a Luxemburgi Értéktőzsdére, továbbá megkezdődött kereskedésük a SEAQ (London) és PORTAL (New York) tőzsdén kívüli kereskedési rendszerekben.

A MOL Rt. nemzetközi kapcsolatai

A MOL Rt. tagja a következő nemzetközi földgázszervezeteknek:

ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Gázközpont - teljes jogú tagság
A Gázközpont az EGB Energia Bizottság Gáz Munkacsoportján belül azzal a céllal jött létre, hogy támogatást nyújtson az átalakulóban lévő kelet-közép-európai országok gázpiacának.

EUROGAS (the Europian Union of the Natural Gas Industry) - társult tagság
A nonprofit nemzetközi társaság az európai földgázipart képviseli az Európai Unió, minden fontos nemzeti és nemzetközi szint, valamint a közvélemény előtt.

SPE (Society of Petroleum Engineers) - teljes jogú tagság
A MOL Rt. a társaság egészségvédelmi, biztonságtechnikai és munkavédelmi szervezetének tagjaként a szénhidrogén-kutatás és -termelés területén vesz részt a szervezet szakmai tevékenységében.

A MOL Rt. eredményei

Nettó árbevételét tekintve a MOL Rt. ma (és már egy jó ideje) első helyen áll a Magyarországon.